A kiállításon 1 (keletnémet) márkát fizetni a WC használatért, ezt mi, kiállítók igen nehezményeztük – nem lehetett elszámolni dologiba- ezért „barterüzletben” próbáltuk megoldani, emblémás nylonzacskót, reklámtollat, jelvényt és egyéb „üveg-gyöngyöket” adtunk ajándékba a pénz helyett. Egy darabig jól ment a bolt, de amikor a vécés nénik már mindent, többszörösen begyűjtöttek elkezdték a pénzt követelni.
Én összegyűjtöttem rengeteg apró – nagyon-nagyon apró pénzben a „vécés márkákat” – a család, a barátok korábbi útjaiból megmaradt kis-suskát – berolniztam és azzal próbáltam fizetni. A vécés néni ezt nem fogadta el, kibontotta a rolnit, visszaöntötte a kezembe a sok aprót, egyben követelte a pénzt. Egy darab márkában.
Én fogtam a pénzt és dühömben, úgy ahogy volt kidobtam a (félemeleti) nyitott ablakból, a járókelők nagy-nagy örömére.
- maga pedig nem kap semmit! – mondtam még a teljesen elképedt szigorú kápó-nyanyának, és emelt fővel távoztam. És, hát arra - a standhoz közeli - vécére nem is mentem ki többé.
Higiénia
A vécés néniknek volt egy felejthetetlen tisztító („fertőtlenítő”) eszköz a kezükben. Egy hosszú bot, a végén valami bizonytalan színű, de igen gusztustalan rongyocskával. Azzal a rémes, ijesztő prakkerszerű bottal, minden használat után berontottak a WC-be és vadul törölgetni kezdték a deszkát. Amit ott találtak, azt jól szétkenték.
Volt egy különleges „kalauz-kulcsuk”, azzal akkor is ki tudták nyitni az ajtót, ha WC történetesen foglalt volt. Ilyenkor volt nagy sikítás, felháborodás – ők meg élvezték a hatalmukat.
Rám is rányitott egyszer a rémes szolgálatos-banya, és én csodák csodája nyugodt tudtam maradni, sőt még azt is megkérdeztem tőle
- Wollen Sie neben mir platznehmen? (Ide szeretne ülni mellém?)
- Issssssssss Nisssssss – üvöltötte elképedt arccal, és jól rám csapta az ajtót. (Ich nicht – én nem! Akart ez németül lenni, csak a jó szászok mindig csupa hosszú es betűvel mondanak mindent. Hogy érthetetlenebb legyen.)
Legendárium
A Hungexpo egyik árurendezője, a legendás S. Elvtárs, egyszer bement a Lipcsei Nagy Áruházba és egy kétszemélyes WC ülőkét akart venni.
Sajnos nekünk ilyen nincs, mondták az elképedt eladó-hölgyek, de miért akar valaki kétszemélyes WC deszkát? – csodálkoztak kissé.
- Szeretek közben beszélgetni… - volt a válasz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése