2010. június 16., szerda

Hungarotex üdülő Balatonkenese

Hát ide imádtunk járni. Luxus körülmények között üdülhettünk, ráadásul minden évben. Illetve évente többször is, mert november 7-e körül le lehetett menni egy kis hosszú hétvégére, Húsvétkor szintén, de a legjobb mégis a Szilveszter volt, és ha szerencsénk volt, még hó is volt, és a víz is befagyott.
Minden szoba a partra nézett, minden szobához volt fürdőszoba és WC. A kertben volt teniszpálya, több pingpong asztal a vízen csónakok és még egy kis vitorlása is volt az üdülőnek. Később még vállalati windsurf is akadt. Milyen jókat lehetett röhögni a vállalkozó szellemű "tanulókon".
A konyha remek volt, az ételek házon belül készültek, reggelit, ebédet és vacsorát kaptunk, - a gyerekek uzsonnát is. Az ellátás díja a következő volt: Hungarotex dolgozó napi 56 forintot fizetett, a hozzátartozó (férj) napi 96 forintot, a gyerekek meg csak napi 26 forintot.
Ja, és a beutaló minden esetben két hétre szólt.
Volt egy remek büfé, annak a teraszán lehetett kávézni, és a gyerekek legnagyobb örömére bemondták a mikrofonba, ha megjött a fagylalt. (a jégkrém) Mert az ugye - természetesen - nem mindig volt kapható.

A szobákban nem volt TV, de volt egy nagy közös TV szoba a földszinten, iszonyú kényelmetlen és hangosan recsegő fa székeken lehetett üldögélni. Néha hoztak egy filmet is, amit ugyanott vetítettek. Mi inkább a falú harisnya hosszúságú és nagyon rossz levegőjű moziját részesítettük előnyben. Remek filmeket  filmeket játszottak- sokszor még a Pesti bemutató előtt! vetítettek. És minden nap más film ment.

A parton nagy fürdőruha bemutatók voltak, mindenki felvonultatta, amit csak tudott. De ez vonatkozott a mindenkori vízi játékokra, horgász botokra, gumi motorcsónakokra. Ezek a délceg vízi járművek reggel és este az üdülő falának voltak nekitámasztva, olyan volt, mint egy sport és szabadidő kiállítás.
És pontosan lehetett látni, hogy melyik hajó milyen országból származik. A nagy, brutális, lehetőleg fekete, esetleg barna - kicsit katonai jellegű gumihajó - majdnem biztosan a Nagy Szovjetunióból jött Kenesére, a kecsesebb, színes, szuper motorral ellátottak a "Művelt" Nyugatról jöttek. (Akkor még lehetett motorcsónakozni a Balatonon.)
Kertet profi kertész gondozta, még ma is érzem a csodaszép rózsák illatát. Az eresz alatt fecskék fészkeltek mindannyiunk nagy-nagy örömére. A nádasban vadkacsák úszkáltak, kacsa anyák a kiskacsáikkal, este meg beindult a béka szerenád. És még ne felejtkezzünk el a szúnyogokról sem, mert azért az is volt.

A partot szépen kiépítették, a vízbe nagy stég vezetett, nem kellett sokat gyalogolni, gyorsan elértük a  mély-vizet és nagyokat úsztunk.

Délután mindig elmentünk sétálni. A célzott séták általában a Patikába, a Postára, vagy a falu közepén található Vegyesboltba vezettek, de sokszor felmásztunk a löszfalra és gyönyörködtünk a páratlan kilátásban.
A gondnokot ha jól emlékszem Surjánnak hívták, példás rendet tartott és gondoskodott az üdülők kényelméről.

Néhány éve Kenesén jártam és szerettem volna lesétálni a partra, ahol annyira szép nyarakat töltöttem. Az üdülőt akkor már - micsoda baromság - Zeusznak hívták.
A recepciónál álló, kopasz-fejű-kigyúrt-szekrény nagyságú biztonsági őr (természetesen) nem akart beengedni a kertbe. Ma sem tudom, hogy mit féltett tőlem. De azután hosszas hadakozás - néhány telefon hívás után - úgy döntöttek az üdülő új urai és gazdái, hogy mégis lesétálhatok a partra.

Sajnos nem sokat láttam, mert telement a szemem könnyel....

2 megjegyzés:

  1. Mi is szívesen nosztalgiázunk családommal, régi barátokkal a balatonkenesei Hungarotex üdülőről. Jól emlékszem Szántó Laci volt az első gondnok és csak őt követte a Surján. A portán Lenke néni.Fiatalságom legszebb nyarait ott töltöttem. A barátokkal egyeztettük a nyári időpontokat, hogy együtt lehessünk Kenesén. Emlékeztek? Kiskáék, Pap Sanyiék, Sárosiék, Kovács lányok, Gisztlék, Szautnerék, Vályiék, Metzék, Szendrőiék, Fehérváriék, Drégelyék, Baradzejék, Sugárék, Matuskáék és még sokan mások. Motorcsonakázás a peca pártiak nagy örömére, ladikozás a nádasban (Surján közben a parton örjöngött), hordozható lemezjátszón hallgattuk a Rollling Stones-T éjszaka a parton. Kérjük a 2. túrnus kedves vendégeit fáradjanak az ebédlőbe..Jó étvágyat kivánunk.. Külön kérjük a 301-es szobát fáradjon az ebédlőbe (Mi mindig késtünk)! Na és a feledhetetlen "Kék Fény" presszó, a Zsindelyes Csárda. Imádtuk. Kellene rendezni egy nosztalgia túrát. Vállalkozik valaki rá?
    Üdv:Kiska Judit

    VálaszTörlés
  2. Szívesen megszervezem a nosztalgia túrát, ha van igény rá.
    És miért ne lenne!
    Németh Kati

    VálaszTörlés