Ha a Hungexpo utaztatott bennünket, akkor a napidíjat és az egyéb úti ellátmányt náluk, az ő Városligeti központjukban kellett felvenni.
Egyik kolléganőm, Zám Edit, sehogy sem tudta megjegyezni, hogy lehet e távoli vidékre odatalálni, és én elmagyaráztam neki, hogy milyen egyszerű feladat is ez.
- Ugye tudod, hogy a 70-es troli vonalat Sztálin elvtárs 70 éves születésnapja tiszteletére nevezték el 70-es járatnak. Tehát ne szállj fel, semmilyen más számú (például 78-as) járatra, mert elvisz a keleti pályaudvarra, és onnan már csak a bánat van…
- Ó, remek! Köszönöm, ezt nem fogom elfelejteni! – és csodák csodája, Edit gond nélkül odatalált a Hungexpóba.
Sőt az egész Házban híre ment, hogy Edit tutira tudja a jó útvonalat.
Történt egyszer, hogy Margitka (Boldizsár igazgató titkárnője) a Hungexpo devizakeretére utazott Moszkvába, divatbemutatóra, öltöztetőnek. Ő nem járt olyan gyakran külföldre, nyilván fogalma sem volt róla, hogy kell a Ligetbe menni, de tudta, hogy kit kell kérdezni.
- Drága Editkém, kérlek, magyarázd el nekem, hogy kell kimenni a Hungexpóba? Szeretném felvenni az ellátmányomat.
- Várjál csak, koncentrálok! – mondta Edit, és nagyon elgondolkodott. –
- Figyelj Margitka, tudod-e, hogy mikor halt meg a Lenin?
Margitka szeme kerekre tágult, erre a kérdésre egyáltalán nem számított.
- Mert akkor könnyű lenne odatalálnod, mert azzal a bizonyos számú busszal, kell elmenni, kimenni, vagy átszállni a Liget felé valahol a Majakovszkij utcánál. Csak vigyázz, nehogy a Keleti pályaudvarra menj… izé… tudod mit, inkább vegyél egy taxit és számold el, az legalább ott áll meg a ház előtt…
És hát így is történt minden, Margitka (belföldi „dologi költség” címen) taxival ment a komplikált címre.
És hát így is történt minden, Margitka (belföldi „dologi költség” címen) taxival ment a komplikált címre.
Mi persze dőltünk a röhögéstől, de csak akkor engedtük ki a sátáni kacajt, amikor Margitka már – rendkívül furcsa arckifejezéssel, becsukta maga mögött az ajtót.
- Valamit nem jól mondtam, ugye?
- Hát figyelj, Edit! Nagyon is jót mondtál! Csak! Ugye, először is nem a Lenin, hanem a Sztálin, másodszor, nem meghalt, hanem született, és nem a busz, hanem troli a nyerő jármű, a többi stimmel. De mindegy is, a lényeg, hogy jót ajánlottál neki a taxival.
- Szóval nem szifilisz, és nem Krupszkája! – mondta Edit nevetve….
Ezek után, ha bárki kérdezte az utat a Hungexpóba, mindig megkérdeztük, tudod-e hogy mikor halt meg a Lenin?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése