Ez volt a lehető legjobb, sokak által irigyelt - feladat.
Munkaidőben divatlapokat nézegetni HIVATALOSAN, és azt figyelni, hogy mit írnak a cégről - egy nő számára kell-e ennél "izgalmasabb" elfoglaltság.
Ezért a reggel, a hajnali kelés, család, reggeli, óvoda-iskola-csúcsforgalom, valahogymajdcsakbeérekidőben rohanás után, rendkívül kellemesen folytatódott a Hungarotexben. Főztünk egy remek (méregerős) kávét és fél délelőtt lapoztuk a sajtót. A magyar lapokon kívül - szerencsére -járt még a Házba a Burda, az Elle, a Cosmopolitan, a Vogue, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Ezek csak rövid ideig voltak megtalálhatók az archívban - különösen nagy sikere a Burdának volt. Annak gyorsan lába kelt.
A Cégről, a pénzért iratott PR cikkek főleg az akkori kurzus által kedvelt nyugati lapokban jelentek meg - az és esetek legnagyobb többségében a világon semmi értelmük nem volt. Ezzel, többé-kevésbé mindenki tisztában is volt, de ez a tevékenység olyan volt, mint a műkorcsolyában a kötelező tánc.
A Hungarotexet dicsőítő PR cikkek emberemlékezet óta, jó nagyképűen, úgy kezdődtek:..." Öt Világrész száz országába exportál textil és textilruházati cikkeket... " Ezzel a kezdéssel mindenki úgy el volt telve, hogy a vállalati kiadványok, szórólapok, katalógusok, sőt még a naptárak szövegírói is átvették, szóról szóra.
(Ezt a szöveget érdemes volt szóra bevágni idegen nyelven is - igencsak jól jött, szépen hangsúlyozva, megszakítás nélkül szavalni az átkos-emlékű Rigó utcában egy-egy nyelvvizsga alkalmával.)
Voltak még Magyarországon szerkesztett és kiadott idegennyelvű (presztízs) lapok, ezek közül legismertebb a Hungarian Trade volt. A nagy magyar hirdetés-temető....
Ennek ellenére, ezekben hirdetni egy-egy külkereskedelmi vállalatnak - mondhatni - kötelező volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése