Gyönyörű tíz évet töltöttem el - mintegy 1200 kollégával a Hungarotexnél, ennek emlékére szeretném létrehozni ezt a blogot, emlékezzünk együtt, közösen
2010. június 28., hétfő
Nyelvtudás - Kollektív emlékezet 3. "Szememófáj"
Hatalmas, mintegy hatezer főt foglakoztató gyár vezérigazgatója - egy szót sem beszél, természetesen - semmilyen nyelven! Nem is tudja elkérni az elegáns hotel, még elegánsabb recepcióján a szobakulcsot... kérdezi, hogy lehet ezt a számot megjegyezni.
Egyszerű, mondjuk neki, csak annyit kell mindig mondani, hogy
SZEMEM Ó FÁJ!
(Seven-o-five, 705) Mindig csak annyit mondjon, hogy szememófáj és biztosan megfogja kapni a kulcsot.
Ó, ez nagyon egyszerű, ezt nem fogom elfelejteni - hálálkodott a nagy hatalmú ember, de sajnos mindezt gyorsan elfelejtette, és a recepción a következő dolog történt.
A nagy-termetű ember már szinte hasalt a pulton, a kis-termetű, ázsiai származású recepciós ijedten hallgatta, ahogy a Nagy Ember magából kikelve bökdösi a saját szemét, miközben magyarul ordítja, hogy
-" Fáj a szemem! Nem érted! B.. meg! Fáj a szemem! B... meg!"....
Mert arra emlékezett, hogy valami baj van a szemével, de hogy pontosan mi is? és miért nem kapott kulcsot, ezt még talán ma sem érti ...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése